hittem, azért szóltam

Transznemű püspök: ez már nem a kereszténység

2021. szeptember 18. - hittem, azért szóltam

A magyar olvasóközönség is tudomást szerezhetett róla, hogy Amerikában beiktatták az első transznemű püspököt.

Tovább

Magánügy-e az istenhit?

Gyurcsány Ferenc ismételten elmagyarázza nekünk, hogy az istenhit magánügy. Teszi ezt annak kapcsán, hogy Orbán Viktor arra kérte a pápát, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot. Az elvi alapja Gyurcsány érvelésének az, hogy egy demokratikus jogállam közjogi értelemben szekuláris, nincs neki vallásos meggyőződése, karaktere, s ezért Orbán mint az állam képviselője nem szólalhat meg személyes hite nevében. Személyes hite legyen az ő magánügye.

Tovább

Elhülyült-e Szikora Róbert?

Puzsér Róbert, a mai magyar társadalom szekuláris prófétája nekimegy Szikora Róbertnek, ám nem valami szakmai kérdés kapcsán, hanem súlyos teológiai állítások mentén. Szikora ugyanis azt nyilatkozta a Blikknek, hogy szerettek volna gyereket, de miután vágyuk nem teljesült, elfogadták Isten akaratát, s nem kívántak az orvostudomány segítségével élni. Ezzel Szikora azonosult a katolikus egyház tanításával, miszerint az emberi élet kizárólagos forrása Isten, amiből az a következtetés adódik, hogy az ember – még ha a tudomány Isten ajándéka is – nem avatkozhat bele az élet teremtésének isteni rendjébe.

Tovább

Kereszt az égen

A tűzijáték számomra felemelő pillanata volt a parlament felett megjelenő kereszt.

Megengedem, lehetnek sokan, akikben ez visszatetszést keltett, sőt tiltakozást váltott ki. Ismerjük az érveket. A magyar társadalom jelentős része nem keresztény, az emberek többsége nem jár templomba, meg különben is, a vallás magánügy. Tehát a kereszt ilyen megjelenítése provokáció azok ellen, akik semmilyen szinten nem azonosulnak a kereszténységgel.

Tovább

Az Amerika-mítosz vége?

Az afganisztáni események kapcsán alig bírom elhessegetni magamtól azt a gondolatot, hogy ami itt zajlik, az kódolt illúziórombolás. Amerika sorozatban mindent elkövet azért, hogy a demokrácia szép eszméjét végképp lejárassa. Mert akárhogyan is, a világ első számú liberális demokráciája a demokrácia eszméjét arra használta fel, hogy birodalmi gyarmatosító geopolitikájának ideologikus eszközévé silányítsa.

Tovább

Marhaság-e a harcos kereszténység?

Az egykori Mindennapi volt főszerkesztőjével, Balavány Györggyel készített interjút a Hírklikk . Ebben Balavány sajnálatát fejezi ki, hogy a Mindennapit megszüntették, és örülne, ha újra indulna, szívesen vállalná a szerkesztését. Ez az interjú válasz egy másik interjúra, amelyet a Mandiner készített a Vasárnap új főszerkesztőjével, Horváth Tamással, aki egyebek közt azt mondja, hogy a lap a harcos keresztény hangvétel iránt érdeklődő olvasókat szólítja meg. Balavány szerint harcos kereszténység nem létezik, sőt az marhaság. Neki erről csak az inkvizíció és a keresztes háborúk jutnak az eszébe. Ez nyilvánvaló csúsztatás és egybemosás. Ellenben egy újrainduló Mindennapi, szemben a Vasárnap harcos kereszténységével hitelesen képviselné az evangéliumot és elkerülné az ideológiai csapdákat.

Tovább

Miért kell nekik az iskola?

Most, hogy már kutatások is igazolják, hogy a magyar társadalom többsége elutasító az LMBTQI+ ideológia iskolai terjeszkedésével szemben, kiderült az, amit amúgy mindenki tud: a magyarok többsége a szó kulturális értelmében kitart a keresztény-konzervatív értékek mellett. Az lehet, hogy a templomba járók száma csökkent, de az már nem mondható el, hogy az emberek többsége elfordult volna azoktól az alapértékektől, amelyeket éppen egy keresztény hátterű keret-kultúrában sajátított el. Innen van az, hogy noha formálisan különbséget lehet tenni a templomba járók és a templomba nem járók csoportja, avagy az egyházias keresztények és a tételesen nem hívők között, a két csoport között soha nem keletkezett akkora feszültség, hogy az valamiféle kulturális-szellemi polgárháborúval fenyegetett volna. A magyar társadalom nem robbant szét, s x, aki buzgó egyháztag, minden vasárnap templomba megy, békésen elvan z-vel, a szomszédjával, aki viszont soha nem jár templomba. Azért van ez így, mert bizonyos alapkérdésekben, mint például a család, a férfi és a nő viszonya, a házasság, a nemzet, mégis csak egyetértés van, s egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézetek nem feszülnek egymásnak. S azokat az összekötő tartalmakat, amelyek a magyarok többségében egyetértést hoztak létre, s amelyek ma is a társadalom kötőszövetét alkotják, igenis a kereszténység fogalmazta meg, őrizte meg és adta tovább századokon keresztül. Ezt a folyamatot hívjuk a keresztény kulturális hagyománynak, amellyel még azok többsége is azonosul tudatosan vagy öntudatlanul, akik amúgy már nem tartják magukat a szó egyházias értelmében hívőnek. S ha az a kérdés, hogy vajon mi az alapja annak, hogy a magyarok többsége ma elutasítja, az LMBTQI+ lobbi agresszív nyomulását, akkor a válasz egyszerűen csak annyi, hogy a mi társadalmunk kulturális arculatát még mindig a történeti kereszténység határozza meg. A kereszténység sokkal erősebb, mint amilyennek látszatra tűnik.

Tovább

Bűn-e a homoszexualitás?

Igen, a homoszexualitás bűn. Az egyház a Biblia alapján nem mondhat mást.

Csakhogy ez az állítás ma életveszélyes, mert igen sokakból zsigeri elutasítást, sőt tiltakozást vált ki. Az az abszurd helyzet áll elő, hogy sokak szemében az egyház által tolmácsolt üzenet szeretetlennek, gyűlölködőnek, ítélkezőnek tűnik fel, míg a “love is love” jelszava magától értetődőnek. Két állítás, amely kizárja egymást. Hogyan is lehet az egyház szemében bűnös egy olyan jelenség, amelyet mások a szeretet megnyilvánulásának tartanak?

Tovább
süti beállítások módosítása